Touratech Rambler

 

Ismét szintet lépett a Touratech motorépítő részlege: bemutatták a K199 kódjelű R1200GS Ramblert.


Van hagyománya a Touratechnél a hasonló átépítéseknek, gondoljunk csak például a 2014 végén bemutatott R1200 Rally-ra. Bár az is egy működő motor, igazi célja nem volt több, mint a Touratech design részlegének kompetenciáját bizonyítani, ami kétségkívül sikerült is.

 

 

De ez most más! A Rambler arra született, hogy a HP2 Enduro nyomdokain haladva, igazi off-road élményeket nyújtson, vizes boxer alapokon. A típuskódban szereplő szám a projekt egyik fő célkitűzését, az alacsony tömeget hangsúlyozza. A Rambler nem csak sportosan néz ki, de úgy is megy. A Touratech-nél komoly hagyománya van az off-road sportnak, többször indultak gyári csapattal a Dakaron is. Nyilván az időzítés sem véletlen.


A Rambleren együtt dolgozott a cég sport és túra részlege, hogy egy különösen jól használható, igazi off-road kalandmotort hozzanak össze. A végeredményt pedig maga Herbert Schwarz (Touratech CEO) tesztelte az Azori-szigeteken.

A Rambler projekt - ahol a fejlesztésébe bevonták a BMW Motorrad-ot is - végére két prototípus született meg, melyek csak színükben különböznek. Az egyik fekete-szürke-sárga, tipikus Touratech dizájn, a másik pedig a BMW motorsport hagyományait követi:fehér, kék, piros. A formaterv a TT-3D murnaui műhelyben öltött testet először agyag modellként, majd a már használható motorkerékpár formájában. A többi  alkatrészt Niedereschachban tervezték és gyártották.



A fejlesztők egy trükköt is kénytelenek voltak bevetni: az R1200R blokkját a GS-ből származó hajtással egészítették ki. A direkt és reszponzív hajtás  így is 125 lóerő teljesítménnyel párosul, viszont van egy nyomós ok, amiért a Ramblert Roadster alapokon építették: az a kissé nehéz telelver helyett normál teleszkópvillával készül. A futómű saját, Touratech Suspension ami garantálja a magas minőséget. További modern anyagok és technológiák, karbon idomok, alumínium csövek, titánium kipufogó rendszer és könnyű lítiuum-ion akkumulátor használatával sikerült a gyári GS-nél 50kg-mal könnyebb motort összehozni. Mindez hihetetlenül fürgévé teszi. A lecsupaszított vázat a megfelelő helyeken megerősítették, hogy bírja a komoly terep használatot.

Teljesen új az airbox és az azt körülvevő idomok, melyek karbon szál erősítésű műanyagból készültek és szerves egységként fogadják a felső bukócsöveket is. A 16,2 literes alumínium benzin tank teherviselő elemként a segédváz is egyben. A benzimpumpát fogadó másik, műanyag tankkal együtt összesen 18 liter a teljes üzemanyag kapacitás.      

A szintén a TT-3D-nél tervezett, extrém keskeny ülés műanyag alaplap nélkül készül, ezzel is hozzájárulva a végeredmény alacsony tömegéhez. További érdekes részlet az első fék, ami sportos endúróhoz méltóan egy tárcsás, ugyanakkor ABS-szel feleszerelt. A karter védelméről, ami kemény terepen elengedhetetlen, szintén karbon erősítésű műanyagból készült.

Egyelőre ennyi, ja, és türemetlenül várjuk a  további részleteket!